Fő tér
| Cím: | Sopron |
| Távolság Soprontól: | 0 km |
Történeti leírás:
A hangulatos barokk Fő tér számos történelmi emlékkel, érdekes látnivalóval fogadja az arra járókat. A tér egyik legismertebb látványossága a Késmárki Thököly Éva Katalin és harmadik férje, Löwenburg Jakab adományából készült Szentháromság-szobor.
A téren találjuk a város jelképeként ismert, 61 méter magas, csodálatos körpanorámát nyújtó Tűztornyot is. Ez adott lakást a toronyőrnek, akinek nemcsak a tüzeket kellett figyelnie és jeleznie, hanem a közeledő ellenséget is. Jeleznie kellett, ha előkelő uraság közeledett a városkapuhoz, valamint akkor is, ha idegen borszállítmány közeledett. A torony tömbje a román, középső erkélykoszorúja a reneszánsz, toronysisakja pedig a barokk jegyeiben készült. A tetejét díszítő kétfejű sast és a toronyórát az 1681. évi országgyűlés után tették fel a gömbre.
A torony lábánál található Hűségkapu az 1921-es népszavazásnak állít emléket, mivel ekkor döntötték el a város lakói, hogy Magyarországhoz szeretnének tartozni. Ezért is nevezik Sopront a hűség városának. A kapu szoborcsoportja Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
Szorosan a várostoronyhoz építve áll a városháza. Az eklektikus stílusú épület Hinträger Móric és Károly tervei szerint 1896-ban, a millennium évében készült el. Az egykori polgármester egész alakos bronzszobrát, Kutas László alkotását születésének 120. évfordulóján, 1998-ban állították fel a Városháza bejárata mellett. Dr. Sopronyi-Thurner Mihály (1878–1954) 1918–41 között 23 évig volt Sopron polgármestere, egyebek között a Sopron hovatartozását eldöntő nevezetes népszavazás idején is.
Esterházy-kastély
| Cím: | Fertőd, Haydn út. 2. |
| Távolság Soprontól: | 28 km |
Történeti leírás:
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója. Fertőd Eszterháza településrészének keleti részén helyezkedik el, a központjától mintegy 400 méterre, a várost nagyjából kelet-nyugati irányban átszelő 8518-as út mentén.
Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, mint Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért, de a műegyüttes alkotója lényegében Esterházy (Fényes) Miklós volt. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg Esterházy Antal számára.
Páneurópai Piknik Emlékhely
| Cím: | Sopron - Piuszpuszta |
| Távolság Soprontól: | 14 km |
Történeti leírás:
A Páneurópai Piknik elnevezésű rendezvényt 1989. augusztus 19-ére hirdette meg a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és a Soproni Ellenzéki Kerekasztal pártja. A rendezvény célja a határok nélküli közös Európa eszméjének népszerűsítése és a vasfüggöny lebontása volt.
Az ünnepélyes megnyitó előtt már óriási tömeg várakozott a határ mindkét oldalán: fotóriporterek, újságírók, meghívott vendégek, érdeklődők. A tömegben a magyar oldalon keletnémetek is várták a határ megnyitását. A határnyitás előtt a a feszültség egyre nőtt és a magyar oldalon a keletnémetek nekirontottak a kapunak majd áttörték Ausztria felé. A szolgálatot teljesítő határőrök az érvényes tűzparancs ellenére nem avatkoztak be, szabad utat engedtek a távozóknak, így vérontás nélkül zajlott le az áttörés.
NSZK hatóságai által küldött külön buszokkal és vonattal valamennyien eljutottak az NSZK-ba.
Brennberg-völgyi autóspihenő
| Cím: | Sopron - Görbehalom |
| Távolság Soprontól: | 7 km |
Történeti leírás:
Azoknak, akik kellemes erdei környezetben piknikezéssel kívánnak kikapcsolódni, a Görbehalom és Sopron közötti közút mellett található Brennberg-völgyi autóspihenőt ajánlja a
parkerdőt kezelő TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.
A Sopron és Görbehalom között közvetlenül az út mellett fekvő autóspihenő a parkerdő legismertebb piknikező helye. Hétvégeken, jó idő esetén zsong itt az élet. Igaz, hogy a mellette futó Rák-patak gazdag növény és állatvilága önmagában is csodálatos élményt nyújt a természet szerelmeseinek, de őszintén meg kell vallani, hogy ide elsősorban nem ezért látogatnak ki a soproniak.
Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház
| Cím: | Fertőrákos, Fő u. 1, |
| Távolság Soprontól: | 13 km |
Történeti leírás:
A Barlangszínház egészen különleges atmoszférájú, a maga nemében egyedülálló színházi és koncert helyszín. Az évezredes képződmények maguk adják a hátteret a rendezvényekhez. A színháztér 760 fő befogadására alkalmas nézőtérrel, fűthető székekkel, megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpaddal, földalatti és felszíni kiszolgáló egységekkel rendelkezik.
A Barlangszínházban tavasztól őszig, tehát egész nyáron át nagyszabású produkciók – opera, operett, musical, táncszínház – kerülnek bemutatásra. A magyar színházi és zenei élet kiváló szereplői mellett évről évre világhírű művészek is fellépnek.
Károly-kilátó
| Cím: | Sopron |
| Távolság Soprontól: | 5 km |
Történeti leírás:
A Károly-kilátó és maga a 398 m magas Károly-magaslat egyaránt Romwalter Károly soproni nyomdász és lapkiadó emlékét őrzi, mert ő és fia ácsoltatták 1876-ban (néhány forrás szerint 1878-ban) ezen a helyen az első kilátót.[1]
Amikor a faépítmény elöregedett, a városszépítők 1902-ben úgy találták, hogy javítása túl drága lenne, és ezért inkább „a hely méltóságának megfelelő kilátót” építenek, kőből. Ennek ellenére az építkezést csak 1936-ban fejezték be, mert közben csődbe ment az a bank, amelybe az adományokból a kilátóra összegyűlt pénzt elhelyezték. A végleges terveket Winkler Oszkár készítette el – a terméskőből épült kilátó 23 m magas. Az „új” kilátót 1936. június 12-én avatták fel.[2]
A második világháború után az építmény a városi önkormányzathoz került. 1959. december 23-tól kezdve, az új tévétorony megépültéig itt működött a soproni tévéadó,[3] eközben azonban kilátóként is tovább üzemelt. A Károly-kilátó sok hányattatás után csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez.